Nyomtatás

"...A harcosok kiváló példát állítottak közegünk elé. Visszajelzéseik pedig ismét megerősítettek bennünket abban, hogy jó úton járunk, hogy csak ezen az úton lehet járnunk!..."



Az elmúlt hétvégén került sor az idei Nacionalista Sporttáborra, Mozgalmunk szervezésében. Amint azt a tevékenységünket követők minden bizonnyal tudják, tavaly még zárt körben rendeztünk egy sportos hétvégét, ám a pozitív tapasztalatokra építve, idén már nyílttá tettük.

A tábor üzenete egyértelmű: Példát szeretnénk állítani a nacionalista közeg elé, hogy van élet a virtuális valóságon túl is, és minél többen lépjenek a harcosok útjára, a tespedtség pedig szégyen legyen!

A tábor hirdetésére sokan jelentkeztek, de ahogy az már lenni szokott szép számmal voltak, akik "eltűntek a ködben" ahogy közeledett az időpont... Végül 20 fő állt bele az egész hétvégés megpróbáltatásokba.

Pénteken délután érkeztek be a résztvevők, akik között idén egy hölgy is volt, sőt egy felvidéki bajtársunk is tiszteletét tette.


Zajlik a tábor megnyitója.


A tábor minden résztvevője egy "Nacionalista Sporttábor" feliratú pólót vehetett át a megnyitó után.

Rövid köszöntő és eligazítás után mindenki elfoglalta a kijelölt szálláshelyeket, majd sportosba vágta magát, hogy némi tornával és futással kezdje meg a tábor érdemi részét.



Kis pihenő után már következett is az első küzdősport edzés. Kyokushin alapokon zajlott a munka, így nem csoda, ha az edzés végére a combok és hasfalak táján jelentkezett leginkább a fájdalomérzet. A háttérben tevékenykedő kiszolgáló csapatunknak köszönhetően ezután vacsorához ülhettünk, egy kis beszélgetés után pedig este 10 felé takarodót rendeltünk el. A napnak azonban koránt sem volt még vége. Egy "kedves meglepetéssel" készültünk a táborozók számára. A környező erdőben építettünk ki egy akadálypályát. Éjfél előtt nem sokkal rontottunk be a "hálókörletbe" kisebb mennyiségű petárda hangaláfestésével invitáltuk a résztvevőket erre a kihívásra. Már a feladat kihirdetése sem volt mindennapi, hiszen közben a csapatoknak egy-egy jókora gerendát kellett a fejük fölött tartaniuk, és még ezt is megspékeltük egy kis füsttel.





Az akadálypályán a fizikai kihívásokon túl (kúszás, kötélmászás, autógumi vontatás, jókora mennyiségű fekvőtámasz stb.) figyelniük kellett a különböző pontokon elhelyezett betűkre, illetve egy dátumra is, amelyek sikeres összegyűjtése plusz pontokat jelentett. A pálya mentén két "gerilla" is zaklatta a teljesítőket, petárdával, füsttel próbáltak borsot törni a többiek orra alá.







Végül mindegyik csapat sikeresen vette az akadályokat, és némi elemzés után immár tényleg nyugovóra térhettek táborozóink.

Szombaton reggel korán fújtunk ébresztőt, hogy a szokásos tornával és futással nyissuk meg a napot. Reggeli után csak egy rövid szusszanásra volt idő, mert máris kezdődött a délelőtti küzdősport edzésünk, egy felkészült MMA-harcos bajtársunk vezényletével. Majd két órán keresztül vettük át az álló- és földharcos technikákat.









Egy kiváló ebéd következett, hogy aztán délután egy erő- és állóképességet próbára tevő köredzésbe fogjunk. Bár szinte végig kegyes volt hozzánk az időjárás, ekkor az edzés közepén egy jókora záport kaptunk a nyakunkba, ennek ellenére még csak eszünkbe sem jutott, hogy megszakítsuk a tréninget. Mindenki rezzenéstelen arccal folytatta a munkát a zuhogó esőben is. Az utolsó körre pedig némi zene adott plusz erőt.











Kora estére már csak néhány lazább feladat maradt, mint a kötélhúzás, nomád birkózás, és egy plank verseny, ez utóbbi szintén némi füsttel volt megnehezítve.





Estére egy szalonnasütést szerveztünk, ahol komolyabb témákat is átbeszéltünk a lobogó tábortűz mellett, éjszakába nyúlóan. A tábor jellegéből adódóan a központi téma a harcos mentalitás mibenléte volt.

Vasárnap következett a tábor utolsó napja. Szokás szerint következett a reggeli torna, majd futás. Gyorsan elfogyasztottuk reggelinket, hogy már indulhassunk is egy rövidebb gyalogtúrára, egy közeli erdei pihenőhöz. Szép dombokon, tisztásokon vezetett az utunk, és ismét kiváló és tartalmas beszélgetésekre került sor.



Visszatérve az ebédünk már ott gőzölgött a bográcsban, bizony kellett is az elégetett kalóriák pótlásához.

A sporttábor utolsó felvonása egy pofonparty volt, ahol parázs küzdelmeket láthattunk. A résztvevők, bár különböző képzettséggel rendelkeztek, de mindenki egyformán harcosan állt bele a bunyóba, ezzel is bizonyítva, hogy méltóak a harcos jelzőre.





A hivatalos táborzárás során a szervezők mindenkinek megköszönték a részvételt, és egy-egy oklevéllel ismerték el az egész hétvégi teljesítményt.



 

El kell mondanunk, hogy egy nagyon jó csapattal tölthettük el közösen ezt a hétvégét, semmiféle fegyelmezési probléma nem volt, mindenki szívvel-lélekkel csinálta az időnként a kegyetlenség határát súroló feladatokat. A harcosok kiváló példát állítottak közegünk elé. Visszajelzéseik pedig ismét megerősítettek bennünket abban, hogy jó úton járunk, hogy csak ezen az úton lehet járnunk!

 

Ahogy a táborozóktól köszöntünk el: találkozunk hamarosan!

Légió Hungária

Kapcsolódó:

Programajánló: Attila-védvonal Emléktúra

Épül közösségünk - Sport hétvége Baranyában

Aki lefutotta a legbátrabbak útját - Interjú tájfutó bajtársunkkal

Egy éjszaka a fagyban - A doni hősök emlékét idéztük meg

Hősök nyomában - Fel a Mecsekbe! - képes beszámoló

Vándor, ki erre jársz, vidd hírül az otthoniaknak... - beszámoló a Vastagh György Emléktúráról