"Én vagyok a légiós, aki azt kiáltja nektek és bennetek, hogy Hazánkért és Európáért, testvéreinkért és egész fajunkért CSATASORBA!"

 

Mozgalmunk 2018. október 23-án „Az ellenállás él!” címmel szervezett tiltakozó és megemlékező utcai felvonulást. A felvonulás a Ferenciek teréről indult el 17 órakor, amely az Erzsébet hídon át a budai oldalon, a Tabánban található 1956-os emlékműig tartott. A rendezvényen beszédet mondott a Betyársereg vezetője Tyirityán Zsolt, a Légió Hungária vezetőségi tagja Incze Béla és egy „meglepetés szónok”.


Rendezvényünkről rendhagyó módon a Légió Hungária három vezérszaván a Hagyomány – Öntudat - Közösség hármasságán keresztül számolunk be nektek.

Hagyomány

„Harcot hirdetünk a világot átjáró ateista és gyakorlati-materialista szemléletmód ellen, mely mindent elszakít gyökereitől.” 1956-ban sem volt másképp ez, talán hasonló gondolatok fordulhattak meg azokban a pesti srácokban, akik megragadták a pillanat adta lehetőséget, és felvették a harcot a kommunista hatalom ellen.

Mozgalmunk vezetőségi tagja Incze Béla kifejtette: Az elmúlt bő évtizedben számtalan beszédet elmondott tüntetéseken és megemlékezéseken egyaránt. Törekedett arra, hogy megpróbáljon olyan gondolatokat átadni, amik közelebb visznek minket ahhoz a hősi életszemlélethez, amit többek közt a pesti srácok, 1956 hősei tanúsítottak.

Feltette a kérdést, vajon mennyire visszük bele a mindennapi életünkbe azt a hősi életideált, ami jellemzett egy olyan 14 éves srácot, aki frontálisan szemberohant egy T34-es harckocsival? Arra buzdított mindenkit, hogy a szürke hétköznapokon is tegyünk kísérletet arra, hogy a szemünk előtt történelmi példaképeink motivációi lebegjenek.

Öntudat

Mind tágabb hazánk Európa, mind szűkebb, a Kárpát-medence védelmében síkra szállunk. Nem csupán fizikai valóságként tekintünk nemzetre és hazára, hanem elvont fogalomként is, hiszen kultúránk, identitásunk köt minket ide és kötelez harcra védelmében. Amikor az 1956-os hősökre gondolunk, tudjuk, hogy az életüket áldozták a hazáért. Olyan hősi életideált, olyan példát mutattak nekünk, amelyből bőven tudunk meríteni napjaink „harcaihoz”. Kötelességünk megvédeni hazánkat a vörös és a kék unió ellen is, ahogyan hangzott a felvonuló tömegből: „se vörös, se kék, nem kell ide unió”.


 A csillagos zászlóknak ma sincs sokkal nagyobb tekintélyük, mint '56-ban.


Közösség

A Légió Hungária harcot hirdet világnézeti közösségünk megóvása érdekében. Incze Béla kifejtette, hogy eredményesen és történelemformáló módon csak akkor van esélyünk cselekedni, ha egy minőségi szélsőjobboldalt tudunk megteremteni a modern kor minden hátráltató tényezőjével szemben. "A nemzeti radikalizmus halála után, létre kell hoznunk a nemzeti ellenállás korszerű verzióját. Hiába vagyunk még kevesen, ez a kezdet, de mi most meggyújtottunk egy fáklyát, ami vagy fényt fog teremteni az éjszakában, vagy örökre kialszik, de mi azzal a tiszta lelkiismerettel fogunk odaállni az utolsó ítélőszék elé, hogy mindent megtettünk, rajtunk nem múlott."

Tyirityán Zsolt beszédében elmondta, hogy számára 1956-nak nem Nagy Imre a hőse, vagy más reformkommunista, hanem azok a harcos fegyveres forradalmárok, akik bizonyították a vörös hadseregnek, az orosz katonának, hogy itt a Kárpát-medencében olyan nemzet él, amely génjeiben hordozza a szabadság szeretetét, és génjeiben van a honvédelem.

 
Rendezvényünk utolsó szónoka váltotta ki a legnagyobb várakozást szimpatizánsaink körében. Már aznap, amikor meghirdettük, hogy egy meglepetésszónok fog a mikrofonhoz lépni elkezdődött a találgatás. Voltak, akik külföldi meghívottra számítottak, mások az elmúlt évek ikonikus alakjai közül vártak valakit. Arra azonban senki nem gondolt, hogy egy símaszkos alak fog a mikrofonhoz lépni, és egy olyan beszédet mond, amit a rendezvény után sokan csak így írtak le: "Van az az érzés, amikor állsz, és egyik pillanatról a másikra kiráz a hideg és libabőrös leszel. Na, ez olyan volt." Annak nincs jelentősége, hogy a maszk kit takart. Nem XY állt ott, hanem az arctalan harcos, aki a történelem minden szakaszában létezett, létezik napjainkban is, és természetesen a jövőben is fog. Egy közülünk, sőt mi magunk vagyunk ő. Beszéde egyszerre volt történelmi vonatkozású, de kitért a közelmúltra és a jelenre is. Nem csoda, hogy a hallgatóság libabőrös lett, hiszen ritkán üvölt bele egy küzdelemre buzdító hang az éjszakába ilyen formában: "Én vagyok a légiós, aki azt kiáltja nektek és bennetek, hogy Hazánkért és Európáért, testvéreinkért és egész fajunkért CSATASORBA!"

 
Rendezvényünk záróakkordjaként Tyirityán Zsolt és Incze Béla közösen helyezték el a Nemzeti Ellenállás koszorúját az 1956-os emlékmű talapzatánál, majd minden résztvevő egy-egy mécsessel tisztelgett a hősök emléke előtt, miközben egy bajtársunk kecskedudán adta elő a "Volt egy hű bajtársam..." kezdetű katonai gyászinduló dallamait.

 



Hamarosan további videók lesznek elérhetőek a rendezvényről!

További képek a felvonulásról:

Gyülekező:

Felvonulás:





Megemlékezés:









Légió Hungária