Mozgalmunk a megalakulás óta következetes anti-kommunista tevékenységet folytat. Nem hagyjuk, hogy az áldozatok emléke a feledés homályába vesszen, ahogy azt sem, hogy szabadon terjedjenek a gyilkos ideológia posztmodern változatai.



A 2019-es emléknap alkalmából többek közt Csongrád megye székhelyén Szegeden gyertyagyújtással és néma főhajtással tisztelegtünk az áldozatok előtt, az ÁVH egykori épületénél.


Békés megyei divíziónk ismételten a közösségépítéssel kötötte össze az emlékezés pillanatait, és második alkalommal szervezték meg helyi szinten a Nacionalista Klubot, melynek témája ezúttal a "rendszerváltás" volt, pontosabban a kommunista hatalom továbbörökítése.



Rövidesen mindkét eseményről képes beszámolóval jelentkezünk, most azonban egy kis összefoglaló következik, mely azt hivatott bemutatni, hogy megalakulásunk óta hány alkalommal és milyen formákban tisztelegtünk azok előtt, akik a vörös rém elleni küzdelemben vesztették életüket.

2018. október 6-án, Szentes város ostromának 74-ik évfordulójára, és az itt derekasan védő magyar huszárokra és páncélosokra emlékezve került megrendezésre immár nyolcadik alkalommal a ”Vitéz Vastagh György Emléktúra”.


2018. október 23-án megemlékező utcai felvonulást szerveztünk anti-kommunista szabadságharcunk hősei előtt tisztelegve.



Tavaly novemberben második alkalommal került megszervezésre a Mecseki Láthatatlanok Emléktúra, melynek keretei közt azokra emlékeztünk, akik a legtovább tartottak ki 1956-ban a vörös rémmel szemben.


Németországban november 18-án tartják a Hősök Napját, amikor azokra a katonákra emlékeznek, akik hősi halált haltak hazájukért. Mivel egy német bajtársi delegáció hazánkban töltötte a hétvégét, kérésüknek eleget téve közösen tisztelegtünk az elesettek előtt, a dégi I. SS-páncéloshadtest emlékművénél. Az egyedülálló emlékhelyet az 1945-ös Tavaszi Ébredés hadműveletben, a szovjet hadsereg elleni harcokban hősi halált haltak dicsőségére állíttatták.


Januárban országszerte a Don-kanyar hősei előtt tisztelegtünk, akik hazájukat elhagyva, idegen földön küzdöttek a bolsevik rém ellen.



Ebben a tekintetben külön említést érdemel Békés megyei divíziónk, akiket a -6 ℃ sem riasztotta el attól, hogy extrém módon tisztelegjenek a Don-kanyar hősei előtt: Egy januári éjszakát töltöttek a szabadban. Minimális élelmet vittek csak magukkal, a tüzet pedig felváltva őrizték.


Január végén ismételten a megemlékezés egy szokatlan formáját választottuk, de ezúttal a Fővárosban. Az Ostromkalauz egyfajta sétáló történelemóraként engedett betekintést Budapest Erőd védőinek emberfeletti megpróbáltatásaiba.


Budapesti rendezvényünkkel egyidőben Békéscsabán sor került az első Nacionalista Klubra, ahol szintén a szovjetek által körülzárt Budai Várból való kitörés volt a középpontban.


Becsület Napja. Tag der Ehre. Egy kifejezés, amely rengeteg érzelmet és emléket idéz fel bennünk: állva meghalni, totális vörös terror, Budapest ostroma, ellenállás, végső küzdelem, kitörés, megszámlálhatatlan halott civil és katona. Egy város, amely erődként állt ellen és védte meg Európa nyugati részét a kommunizmustól. Budapest. Februárban azok előtt a hősök előtt tisztelegtünk, akik mindezt véghez vitték.


Február 11-én fénybe borítottuk a hősök útját. A Kapisztrán tértől a Széna térig több száz mécses kihelyezésével tisztelegtünk a kitörés hősei előtt.


A megemlékezések számos formája mellett több alkalommal felemeltük a hangunk a napjainkig velünk élő kommunizmus ellen. A meggyújtott mécsesek, és az elhelyezett koszorúk csak akkor hordoznak őszinteséget, ha a küzdelmet ténylegesen folytatjuk.

Ennek jegyében adtuk ki "Mandela helyett Terre'Blanche teret Budapestre" című közleményünket, mellyel az ellen tiltakoztunk, hogy egy kommunista tömeggyilkosról közterületet nevezzenek el Budapesten. A nacionalista erők együttes fellépésének köszönhetően sikerült megakadályozni a gyalázatos tervezetet.

Tavaly októberben egy akciósorozatunk keretében arra hívtuk fel a figyelmet, hogy tucatjával találhatóak olyan utcanevek Budapesten (is), amelyek a kommunista diktatúrához köthetőek. Szimpatizánsainktól érkezett visszajelzésekből tudjuk, hogy több esetben is beindultak olyan folyamatok egyes kerületekben, melyek reményeink szerint az átnevezéssel fognak végződni.




Tavaly október 23-i felvonulásunk nem csupán megemlékezés volt. Tüntetés is, hiszen a Szovjetunió örököseként működő Európai Unió a kultúrmarxizmus egyik legfőbb közvetítőjeként fejti ki kártékony tevékenységét.




Végezetül pedig két világnézeti írást szeretnénk figyelmetekbe ajánlani, melyek szintén a témakörben születtek. Az elsőt vezetőségi tagunk Incze Béla "vetette papírra" még évekkel ezelőtt, hogy a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján felhívja a figyelmet arra, hogy a legnagyobb áldozat nem mérhető statisztikai adatokkal, semmilyen kártérítéssel nem hozható helyre, és nincs az az emlékmű, ami ki tudná fejezni a veszteség mértékét: A kommunizmus legnagyobb áldozata - A nemes jellem

A második és egyben felsorolásunkat lezáró írás Pataki János vezetőségi tagunktól származik, akik arra hívja fel a figyelmet, hogy amíg a PC által diktált játékszabályokat elfogadja valaki, addig éppen azoknak próbál megfelelni, akik vörös zászló alatt harcolva borították vérbe a világot: A lenácizásról.

Minden egyes hősi halott, és minden egyes mártír vére arra kötelez minket, hogy folytassuk a küzdelmet! Vesszen minden maradéka!

Légió Hungária