Ébredés – A liberalizmus utáni Európa
Mozgalmunk a közelmúltban a finnországi „Awakening – Europe after liberalism” konferenciára kapott meghívást az otsalai Kulttuurikeskus rendezvényközpontba, melynek keretei közt a lentebb olvasható beszédet mondta el a Légió Hungáriát képviselő bajtársunk.
Az itt zajló konferencia címe „Awakening – Europe after liberalism”. Mikor finn bajtársaink meghívtak minket erre a konferenciára és ezt a címet adták, rájöttem, hogy ez egy akkora tartomány, hogy még a szerzői szabadságot figyelembe véve is nehéz erről a témáról mit mondani. Nehéz, kettő + egy dolog miatt:
- Nem vagyunk jósok. Azt tapasztaljuk, hogy a 21. században olyan dinamikusan változnak a történések és olyan erők mozognak, amik túlmutatnak rajtunk és a normális emberi mértéken, hogy nehéz azt is megmondani, hogy 1-2 hónap után lesz-e III. világháború vagy sem, nemhogy azt, hogy milyen lehet, egy teoretikus, liberalizmus utáni Európa.
- A téma nagysága és összetettsége. Ahhoz, hogy körvonalazzuk, milyen lehet a liberalizmus utáni Európa, egyéb metapolitikai, civilizációmorfológiai, politika-teológiai és szakrális terrénumokat is érinteni kell.
+ 1) Az imént felsoroltak miatt nehéz valamiféle víziót is kialakítani saját magunk számára arról, hogy reális, talán még elérhető körülmények között milyen is lenne egy „kvázi ideális” Európa. Ennek az oka még az, hogy olyan fogalmak, illetve ideák is meggyengültek, mint Európa vagy a Nyugat, nehéz megmondani már, hogy mik ezek, mi ezeknek a tartalmuk, illetve egy esetleges összeomlás vagy kataklizma után mivé alakulnak át.
A Légió Hungária a saját világnézetét a Fekete Könyv című kiadványban foglalta össze, amiben következetesen valljuk, hogy mi az örök ideákat, örök igazságokat kívánjuk megjeleníteni korszerű formában. Létszemléletünk és világnézetünk kialakulására, valamint formálódására nagy hatással volt többek között három kiemelkedő gondolkozó: Julius Evola, René Guénon és a nemrégiben eltávozott magyar László András, aki meghatározó alakja volt a magyar szellemi szélsőjobboldalnak, és bizonyos értelemben Evola, illetve Guénon szellemi örökösének is tekinthetjük.
Mind a három szerzőnél kiemelkedő helyen állt a jövő meghatározásához nélkülözhetetlen krizeológia, azaz válságtan, így ezt sajna mi sem tudjuk megkerülni ahhoz, hogy körüljárjuk a liberalizmus utáni Európát és világot, ezért kezdjük ezzel.
A modernitás előtti ember nem úgy tekintett a világtörténelmi folyamatra, mint egyfajta progresszióra, folyamatos fejlődésre. Éppen ellenkezőleg! Ha megtekintjük az archaikus népek mítoszait és időszemléletét, akkor azt látjuk, hogy a történelemre, mint folyamatos lefelé szállásra, minőségi romlásra, nivellációra tekintettek. Ismerősek lehetnek talán a fogalmak és címek, mint A tömegek uralma, A tömegek lázadása, A mennyiség uralma és az idők jelei stb… ez számunkra tapasztalati valóság. Nem érthetünk egyet Fukuyamával, aki azt mondta, hogy a történelemnek vége lesz a liberalizmus betetőződésével!
Ehelyett vissza kell fordulnunk az ősi tradícióhoz, őseink hagyományaihoz és az örök igazságokhoz!
Ezek a hagyományok – és az őket readaptáló szerzők: Evola, Guénon, László András, Spengler stb… - egyöntetűen állították, hogy az idő nem lineáris és a nem egy végtelen fejlődésbe tart, hanem ehelyett ciklikus és folyamatosan romlik.
Emellett azt is állították ezek a hagyományok és szerzők, hogy a jelen kor, amiben élünk a legrosszabb mind közül, a Sötét kor, azaz nacionalista mémkultúrában oly sokat használ ind-hindu Kali yuga. Ez jelenik meg az északi-germán Farkasok korában, a hésziodoszi Vaskorban, az amerikai prekolumbiánus kultúrák kozmológiájában, de akár a keresztények apokaliptikus korában is.
A minta egyértelmű, Aranykor – Ezüstkor – Bronzkor – Vaskor. Olykor kiegészítve az antik hagyományokban még egy köztes, ötödik korral is pl. a Hősök korával. Illetve mikro-ciklusokkal is, mint például a marxisták áltat sötétnek bélyegzett Középkorral, ami számunkra a mai korhoz képest ragyogóan fénytelibb.
A hagyományok szerint a nagy korszakátmenetek között kataklizmák következnek be, a világkorszak (indoeurópai Mahayuga) végén pedig apokaliptikus események vetnek véget az addigi létezésnek. Sokan felteszik a kérdést, hogyha minden így egybe vág, akkor most is egy apokaliptikus korban élünk-e?
Azonban ahelyett, hogy ennyire előre szaladnánk érdemes áttekinteni az alászállás néhány fázisát, amit az írott történelem során ismerünk:
- cc. 1314: a templomosok megsemmisítése (Guénon szerint a középkor vége, a harcos és a lovagi kaszt szétválasztása a szellemtörténet szintjén, a harcos kaszt válik uralkodóvá)
- cc. 14-15 szd.: reneszánsz (visszanyúlás a formához tartalmi üresség mellett)
- cc. 1517: reformáció (válság az Európát meghatározó vallási formán belül, majd fals válasz adása; a szocializmus megjelenése az üdvtanban és a teológiában)
- cc. 17.szd közepe: angol polgári forradalom (a protestáns szellem és a filoszemitizmus színezetében)
- cc. 1717: szabadkőművesség színrelépése (nagymértékű zsidó befolyás)
- cc. 1789: „nagy francia forradalom” a polgárság győzelme (Dugin 4. politikai eszméjében a liberalizmus győzelme)
- cc. 1848 polgári forradalmak az egalitarizmus jegyében és a magasrendűség ellen, marxizmus színrelépése, a proletariátus uralmának előkészítése
- cc. 1917: a proletárforradalmak megindulnak, látszólag a legalsóbb kaszt vagy embertípus jut uralomra, a proletariátus győzelme
- + Két világháború: ahol mindent eltakarítanak a sötétség erői a régi szebb világból
Sokan azt gondolták, hogy ez a nullpont, a bolsevizmus térnyerése, hogy ennél nem lehet lejjebb, azonban véleményem szerint tévedtek. A tűzzel-vassal üldözendő bolsevizmus feladata az volt, hogy ezt az alászállítási folyamatot befejezze, szolidifikáljon és lezárja a modernizmust, illetve előkészítse a helyet valami sokkal démonibbnak, valami posztmodernnek, ami a guénoni terminológiával élve a Nagy Paródiának hívhatunk. Erre még visszatérünk!
Szóval a nullpont még arrébb van, mert minden vallás, szellemi hagyomány azt mondja, hogy a totális ellentét nem az oppozíció, az szembenállás, hanem a paródia, a 360 fokos fordulat, ami úgy tűnik, mintha az ideális világ jött volna el, de mégsem az, és ez sokakat megtéveszt.
Jézus Krisztus 2000 éve figyelmeztetett arra, hogy sokan jönnek majd az ő nevében, de hamis próféták lesznek, akik azért lépnek fel, hogy elhitessék, ha lehet a választottakat is. Erre figyelmeztet Guénon nagy opusának, a már említett A mennyiség és az idők jeleinek egyik utolsó fejezete is, hogyha a ciklus a végéhez közeledik, akkor a Nagy Paródia lép majd színre, de erre figyelmeztetnek más hagyományok is.
Véleményem szerint hasonlót láthatunk jelenleg is a világban és ne felejtsük el, hogy ezek a szellemi igazságok a politika szférájára is érvényesek. Félreértés ne essék, nem állítom, hogy holnap itt a világvége – bár sohasem tudhatjuk – viszont azt állítom, hogy valamiféle frontok kezdenek kirajzolódni és egyre többen beszélnek eszkatologikus, apokaliptikus stílusban. Vegyünk erre néhány példát.
Sokan megváltóként tekintenek a putyini Szovjet… elnézést Oroszországra és a Nyugattal szembeni megoldást látják benne. Magyarországon, a hazámban jelent is meg olyan írás egy nacionalista, amúgy jobboldali és értékes kiadványban, ami azt kívánta bizonyítani - egy Franciaországban élő putyinista muszlim szerző tollából -, hogy Oroszország a katechon, ami egy görög teológiai fogalom, az a világban megjelenő erő, ami az Antikrisztust még visszatartja a megjelenéstől és a totális győzelemtől. Azt állítja ez az írás, hogy Moszkva a III. Róma és eszkatológiai háborút folytat a Nyugat ellen.
Mi ezt kevéssé tudjuk elfogadni! Inkább egy olyan metapolitikai, psy-ops módszernek tartjuk ezt, amivel a sötétség erői operálnak, annak érdekében, hogy befolyásolják azokat az erőket, akik alapvetően nyugatellenesek és fogékonyak a spirituális, metapolitikai gondolkozás irányába! Oroszország korántsem tiszta, fertőzött a bolsevik nosztalgiától, sőt fertőzött a szovjet éra és a kereszténység összemosásától. Paradox ezt a kettőt egyszerre vallani, hiszen a szovjetek halomra ölték a keresztény orosz embereket, kivégezték a cári családot azért, hogy zsidó-kommunisták ülhessenek a cári trónra.
Azt láthatjuk, hogy szovjet idők városneveit adják vissza a településeknek, és Szentpéterváron ott lobog az Orosz Föderáció zászlaja mellett a szovjet zászló, másik oldalon pedig a cári birodalmi zászló.
Abban a korban, ahol sok esetben csak a saját elveink felett van autonómiánk és hatalmunk, lássuk be, hogy fals messiás ez az étosz. Legalább elveinket tartsuk tisztán!
Ugyan ez vonatkozik a még inkább elvi síkon megjelenő Alexander Duginra, akinek hatalmas érdemei vannak a politikai okkultizmus kutatása terén, azonban a politikai-ideológiája, legalábbis ránk európai hazafiakra nézve káros. Káros, mert zagyva, összemosó és metapolitikai szinten valamiféle orosz szupremáciát készít elő a fent felvázoltak szerint.
A multipoláris világ elvi szinten szimpatikus, azonban, ahogy ezt a gyakorlatban szeretnék megvalósítani, úgy a fent felvázolt mázzal orosz unipolaritást jelent, vagy ha nem azt, akkor kínait.
Szóval ennyit erről!
Tehát ha nem Oroszország fogja meghatározni Európa sorsát, akkori ki? Talán az USA jobb lenne? Kérdezi az egyszerű ember.
A válaszunk nem! Érdemes lenne kitörölni ezt a bipoláris gondolkozást a jelenleg élő generációk fejéből! Mi Evolával együtt azt tudjuk erre mondani, hogy Oroszország és az USA a harapófogó két szára. Meggyőződésünk, hogy ebben a két nagyhatalomban egzisztáló – amúgy nagyon sokféle ember – minőségében nem, csak stílusában különbözik egymástól.
Így hát beszéljünk egy kicsit a harapófogó másik száráról, az USA-ról!
Manapság, legalábbis nálunk Magyarországon az USA a nyugati fertő, az LGBTQ+ stb, fellegváraként van bemutatva, ami igaz is! Amerikának van egy ilyen arca. Ennek az agendának a politikai operátorai a demokrata, blm, zsidó megmondóemberek, akik a bolsevizmushoz hasonlóan tűzzel-vassal üldözendőek. Azonban a bipoláris USA-nak van egy másik arca is, ami nem kevésbé veszélyes, de talán közelebb áll a már említett „Nagy Paródiához”.
Ez pedig nem más, mint a republikánus, neoprotestáns, pünkösdi karizmatikus és a zsidóság érdekeit mindenkinél előbbre tartó metapolitikai erő.
Nahát, minden rosszban van valami zsidó! Itt is igaz a régi héber vicc, ha két kapura játszol, akkor nem veszíthetsz, vagy, ahogy a két világégésben, a mind két oldalon gazdasági érdekekkel rendelkező zsidó bankárok és oligarchák mondták: itt minden golyó nekünk talál.
Ezek a neokonzervatív, Izraelhez és a cionizmushoz igen közelálló körök sok helyen hódítani kezdtek. Magyarországon a kormányzat támogatásával igen nagy propagandahálózatot építettek ki és meggyőződésünk, hogy ezek valahol a mélységben találkoznak az orosz erőkkel is.
Ha ilyen nagy a hálózat Európában, akkor milyen lehet a mozgalom hazájában, az USA-ban?
Mindenkinek ajánlom megtekintésre az Al-Jazeera által készített sorozatot, amelynek a címe: Praying for Armageddon. Ebben bemutatják az USA-ban létező és kiterjedt hálózattal, valamint politikai erőkkel rendelkező neoprotestáns irányzatot, ami a hadseregben is hódít és elég harcias.
Amennyiben Trump győzni fog az idei évben, biztosak lehetünk benne, hogy ez az irányzat még jobban megerősödik, hiszen maga Trump, illetve volt alelnöke, Mike Pence igen befolyásos ebben az mozgalomban.
Ennek az erőnek kimondott célja, hogy a világvégét kierőszakolják! Ahogy az ortodox zsidók három esküje közül szól az egyik: „Isten megeskette Izraelt, hogy ne kényszerítse ki a véget!” Mindemellett tudjuk, hogy voltak olyan zsidó szekták, akik kifejezetten a bűnön keresztüli megváltás eszméjében hittek. Ilyenek voltak a sabbatisták és a frankisták. Ezen szekták kifejezett célja volt, hogy beépüljenek a keresztény és muszlim felekezetek közé és innen terjesszék egy sötétebb erő tanait.
Az említett bűnön keresztüli megváltás tana abban áll, hogy a végidőket mesterségesen idézik elő. Ugyanis, mikor a bűn elszaporodik a földön, akkor jelenik meg a zsidók messiása, aki valószínűleg a keresztények antikrisztusa lesz. Az az alak, akire már korábban utaltam, aki a „Nagy Paródia” főszereplője lesz. Tekintsétek meg az általam ajánlott Al-Jazeerás sorozatot, ha erről többet szeretnétek megtudni.
Így vagy úgy, az USA egyik arca sem szimpatikus, sem az LMBTQ, sem a cionista-prozelita. Ez a harapófogó másik szára, aminek talán hosszabban tartó szerepe lesz az eszkatológiai folyamatokban.
Csak zárójelben szabad beszélnünk most Kínáról, aki szintén hatalmas veszélyt jelent az európai civilizációra, gazdaságilag és most már közigazgatásilag is. Szintén nem követendő példa, hiszen a Kínában működő társadalmi kredit- és megfigyelő rendszert nagyon távol áll az európai szellemtől. Volt olyan ismerősünk, aki azt mondta, hogy Kína nem kommunista, hanem nemzetiszocialista…. Horribile dictu.
Nemrégiben egész vérlázító dolog történt. Az Orbán-kormány egyezséget kötött Kínával, hogy kínai rendőrök járőrözhessenek Magyarországon… Ez a magyar szuverenitás látszatának is a feladását jelenti.
Ennyit Kínáról. Nagyobb topic lenne és az eszkatologikus folyamatok megértése szempontjából véleményem szerint mellékszereplő, de még biztosan fontos lesz.
Most egy nagy levegővétel után emelkedjünk magasabbra és vegyük szemre a nagyobb képet.
Tegyük fel a kérdést, hogy eszkatologikus időket élünk-e? A válasz: lehet. Magasabb, szellemibb rátekintésből minden idő eszkatologikus lehet. De vegyük figyelembe a jeleket és a hangulatokat, amik körülöttünk vannak.
Több, mint két éve tartó orosz-ukrán háború, eszkalálódó palesztin-izraeli konfliktus (ez még fontos lesz), kibontakozó izraeli-iráni konfliktus, erősödő kínai szupremácia, polgárháborús hangulat vagy annak szítása az USA-ban, instabil helyzet világszinten, ebből következő déli, dél-keleti migrációs nyomás Európán.
A helyzet tehát nem túl fényes világszinten. Azonban, mivel sokat beszéltünk eszkatológiáról, ugorjunk vissza egy kicsit az elmúlt kétezer évet meghatározó nagy hagyományok egyikéhez, a kereszténységhez és az ezzel összefüggő témákhoz, jelesül a palesztin-izraeli konfliktus eszkatológiai kérdéseihez.
2023 október 07. napján a Hamas támadást intézett Izrael ellen. (Legalábbis a médiában ez hangzott el.) A Légió Hungáriához köthető felületek már a támadást követő napokban megírták, hogy érdemes lesz ezzel kapcsoltban a Templom hegyre és az Al-Aqsa mecsetre figyelni, mivel egy vallásos, cionista csoportnak, amely a jeruzsálemi Templom Intézetet működteti célja, hogy a III. Templom felépüljön. Ezen intézet igyekszik előkészíteni a Templom felépítéséhez szükséges infrastruktúrát, felkutatni a vérszerinti papság leszármazottait, szigorú vallási szabályok alapján újragyártatni a rituális tárgyakat. Ennek része az is, hogy egy Tórában szereplő mózesi tisztító szertartáshoz, amit legutóbb 2000 éve végeztek el, vörös üszőket szállítottak Texasból, - egy cionista zsidó-kereszténytől, aki a fentebb említett szekta tagja, Izraelbe - hogy újra bemutathassák ezt az áldozatot.
A támadás 100. napján a Hamas egyik szóvivője azt állította, hogy ezeknek a vörös üszőknek köze volt ahhoz, hogy megindították az október 7-i támadást.
Tudniillik van egy prófécia, miszerint mikor a III. Templom felépül, bekövetkezik Krisztus második eljövetele, de ezt meg kell előzni az Antikrisztus megjelenésének, aki a páli levelek szerint beül az Isten házába, amit sokan a III. Templomként értelmeznek.
A Templom felépítéséhez nyilvánvalóan útban van az iszlám hagyomány III. legszentebb helye az Al-Aqsa mecset…
Azonban ennél még mélyebb a nyúl ürege. A már többször hivatkozott René Guénon egy követője, Gaston Georgel, az először 1949-ben megjelent Az emberiség négy ciklusa című művében azt állította, hogy a világ, vagy talán pontosabban egy világ, még pontosabban egy ciklus véget fog érni 2030/31-ben. Gondoljunk csak a covid alatt elhíresült Agenda 2030-ra vagy Great Reset 2030-ra.
Tavalyi évben Magyarország miniszterelnöke Orbán Viktor is sokszor elcsepegtette ezt a 2030-as dátumot. Azt mondta, idézem, hogy „.2030 környékén, amikor mindenfajta nagy átrendeződések lesznek a világban, amiről most már nincs időm beszélni, de Amerikától az Európai Unióig sok minden történni fog, arra a 2030 környéki időpontra, ami minden nemzetet megpróbál majd, és komoly, ennél a mostani pandémiánál sokkal nagyobb stresszteszt alá helyez majd, arra a 2030-ra a mi nemzetünknek, a mi nemzeti közösségünknek, ideértve annak a gazdaságát olyan állapotban kell lenni, hogy azokat a kihívásokat ott és akkor majd bírjuk, sőt gyarapodásra tudjuk fölhasználni. Ez van előttünk.”
Elég érdekes egybeesés, de van még tovább is.
Jeruzsálem 1967-ben került újra izraeli kézre és ekkor Israel Eldad cionista filozófus és történész állítólag a következőket nyilatkozta: „Attól kezdve, hogy Dávid elfoglalta Jeruzsálemet, a Templom felépítéséig egy generációnyi idő telt el, s most is így lesz."
A zsoltárok szerint az egy generációt 70 évnek kell tekinteni. Dávid Jeruzsálemet Kr.e. kb. 1010-ben foglalta el, majd fia Salamon Kr.e. 950 körül építtette meg a Templomot. Így ez a 70 éves időintervallum még akár valós is lehet.
Érdemes ehhez hozzátenni azt a politikai tényt, hogy Izrael jelenlegi miniszterelnökének, Benjamin Netanjahunak a „mestere”, a lubavichi rabbi azt mondta neki még az 80-as években, hogy munkálkodjon a messiás eljövetelén és, hogy ő lesz az aki meglátja a messiást.
Ez a lubavichi rabbi az, aki a chabad nevű mozgalom fellendítője volt, aminek kifejezett célja a messiás eljövetelén munkálkodni és ez az a mozgalom, ami a fentebb már említett neoprotestáns, pünkösdi karizmatikus, cionista zsidó-keresztény mozgalmak mögött állnak nyugaton, főleg az USA-ban, és építik a hamis jobboldal képét a politikában a valóban szörnyű baloldali mocsokkal szemben.
Fantasztikusan hangzik mindez?
Szerintem is az.
El kell-e hinnünk? Nem tudom.
Azonban, ha egy ilyen, felsőbb rátekintésből nézünk a világtörténelmi folyamatokra, akkor azt mondhatjuk, hogy a liberalizmus azért volt, hogy valami sokkal rosszabb vegye át a helyét!
Ne legyenek illúzióink, az igazi jobboldali erők jelenleg nincsenek abban a helyzetben és valószínűleg nem is lesznek még sokáig, hogy a nagyobb politikai térre igazi hatást gyakoroljanak. Ahogy láthattuk, csak olyan, magukat jobboldalinak mondó erők és irányzatok kerülnek helyzetbe, akik a szabálytalan előzés taktikáját alkalmazzák. Azaz, amit nem tudnak legyőzni, annak az élére állnak.
Számunkra valóban jobboldaliak számára mindig a cselekvés az első, legyen az szellemi vagy fizikai, és kevéssé az absztrakció. Azonban ahogy azt a kiváló Julius Evola mondta: a helyes cselekvés alapja a helyes doktrína… így tudnunk kell azokról a rejtettebb terrénumokról is, amik a politika mögött és fölött vannak. Nem engedhetjük meg magunknak a luxust, hogy ne foglalkozzunk a politikai okkultizmussal.
Még akkor is, ha semmi sem valósul meg a fentebb felvázoltakból, szemünk előtt kell tartani a mondást, hogy: Jobb harcosnak lenni egy kertben, mint kertésznek a háborúban!
Szóval mit tehetünk, mivel készülhetünk a liberalizmus utáni Európára?
Szellemileg és fizikailag is készen kell állnunk minden eshetőségre!
Az első, hogy meg kell, hogy állapítsuk, a fent felsoroltak közül egyik sem a mi utunk! A harapófogó egyik szárával sem lehetünk szövetségesek!
Amit a szellem világában tehetünk az a következő: visszavenni az autonómiát a saját benső világunk felett, kiküszöbölni a princípiumzavarokat és helyes eszméket és ideákat vallani és azokhoz méltó, hiteles életet élni!
Amit a fizikai világban tehetünk az a következő: a marxisták által, a rombolás érdekében bevetett taktikát alkalmazni jobboldali módra. Az olasz marxista Antonio Gramsci azt mondta, hogy hálózatosodjatok.
Sajátítsuk el a helyes doktrínát és alkalmazzuk saját életünkben! Képezzük magunkat folyamatosan!
Teremtsünk bajtársi közösségeket és építsünk hálózatokat, kapcsolatokat ezek között a bajtársi csoportok és szervezetek között, és próbáljuk ezen elvek mentén működtetni őket. Ez extrém fontos azokban az időkben, amikor nem csak a közösségek, de maga az individuum is atomizálódik.
Tekintsünk tovább ezen a horizonton és ugyan ezt próbáljuk meg a nemzetközi térben alkalmazni.
Ezen túlmenően próbáljunk meg olyan mikro (és esetleg makro) társadalmi-gazdasági környezetet kialakítani magunk és a közösségeink körül, amiknek nagyobb esélyük van túlélni azt, ha ez az államnak csúfolt modern, adminisztratív-informatikai rendszer összeomlik.
Tisztában vagyunk vele, hogy ez hatalmas feladat és rengeteg erőforrást igényel a napiszintű felszínen maradás mellett, de jelenleg ez a legbiztosabb, amit tehetünk.
Mottóként két dolgot ne feledjünk:
Imádkozzunk úgy, mintha minden Istenen múlna, és cselekedjünk úgy, mintha minden rajtunk múlna!
Valamint, hogy az Isten az igaz ügyet sohasem hagyja magára!
Köszönöm, hogy meghallgattatok!
Csatasorba!
Légió Hungária
