Európa legnagyobb jobboldali felvonulásán jártunk - videós, képgalériás beszámoló
A Marsz Niepodległości, vagyis a lengyel függetlenségi menet egész Európa legnagyobb nacionalista rendezvénye. A felvonulást Varsóban 2010-ben szervezték meg először, korábban csak vidéki városokban tartották meg különböző jobboldali szervezetek. Az eseménynek a fővárosba költöztetése remek ötletnek bizonyult, ugyanis mára százezres nagyságrendben érkeznek az ünneplők a lengyel függetlenség visszaszerzésének az évfordulójára.
Akcióvideó az eseményről:
Mozgalmunk szervezett keretek közt még nem vett részt a felvonuláson, tagságunkból azonban már többen is korábbi élményekkel voltak felvértezve. Idén lengyel bajtársaink a Autonomiczni Nacjonalisci meghívásának eleget téve, úgy döntöttünk, hogy a Légió Hungáriát hivatalosan is képviselni fogjuk lengyel szövetségeseink oldalán.
Pillanatkép az utazás közben.
Pénteken este érkeztünk meg Varsóba, a szállásnál pedig már vártak ránk helyi barátaink, akikkel egy közös vacsorára indultunk a városban. Bár, a legendás lengyel kacsavérlevest nem sikerült megkóstolnunk, de a szintén helyi jellegzetességként ismert pacalleves így is élmény volt a gasztrokalandozás közepette. Közben, ahogyan az ilyenkor lenni szokott, az esti beszélgetések középpontjában a másnapi rendezvény állt. Egyrészt nemrég zajlottak le a lengyel országgyűlési választások, ahol a baloldal vette át az irányítást, másrészt, mivel ez az európai nacionalisták által leginkább látogatott rendezvény, természetesen a különböző szolgálatok is kiemelt figyelemmel kísérik a történéseket. A válaszok nem hatottak a meglepetés erejével. A hatóságok a barátainknál már érdeklődtek a hogylétük felől, de ez nyilván csak nemzettestvéri érdeklődés lehetett, semmi több.
Tipikus lengyel fogások, bajtársi körben.
A Nacionalista Zóna videóriportot készített a rendezvényről, mely a HIVATKOZÁSRA kattintva érhető el.
Mindig különleges alkalom, amikor a tényleges napján lehet megtartani egy nagy ünnepet, vagy megemlékezést, nem pedig a dátumhoz legközelebb eső szombatot kell kiválasztani. Ebből a szempontból szerencsések voltunk, hogy pont most jöttünk, hiszen szombat volt, november 11-e. Kora délelőtt még megnéztük a lengyel fővárost, hogyan készülnek a jeles napra. Kissé zord, szürke volt ez a szombat, mégis csak november közepe van, de legalább az eső elkerült minket. A város tejes készültségben. Lengyel zászlók mindenhol: Villanyoszlopokon, ablakokban, gépjárműveken. A legnagyobb épületek (múzeumok, bankok) pedig teljes fehér-piros kivilágításban. A legtöbb bolt zárva, csak a multicégek, és pár kebabos van nyitva. Igazából pont ugyanolyan, mint nálunk egy október 23-i nap.
Legionáriusok egy lengyel zászlóárus lánnyal.
Ahogy mentünk beljebb a város szívébe, egyre több emberrel találkoztunk, mindenki sietett a nagy eseményre. A sarki kihelyezett asztaloknál még bárki megvehette a sálat, sapkát és a többi kiegészítőt, amivel ünnepibbé tudja varázsolni a viseletét. Amerre néztünk, csak rendőrautók, vízágyúk, katonai járművek. Ez nem az a nap, amikor a fegyveres erőknél szolgálók az éves szabadságukat töltik. Az óvárosi részen hatalmas készültség volt, óriási színpaddal, kivetítővel, civil ruhás rendőrökkel öt méterenként, minden bizonnyal a hatalmat megkaparintó baloldali koalíció rendezvényének az előkészületei zajlottak. Mi azonban nem ide jöttünk.
Minden a helyére került.
A szálláson teljes "harci" szerelésbe öltöztünk, ahogyan az egy legionáriustól elvárható, vagy éppen megszokott. Karszalag mindenki karján, zászlók elővéve, csősál a hideg novemberi időjárás miatt. Indulhatunk.
A gyülekezőpontra érve szinte folyamatosan jöttek oda hozzánk fiatalok, idősek, hasonló világnézettel bírók, hogy kifejezzék hálájukat, amiért velük emlékezünk ezen a számukra oly fontos napon.
Közös fotó az amerikai Patriot Front tagjával, aki kifejezetten a felvonulásra érkezett. Amikor odaléptünk hozzá kiderült, hogy ők is figyelemmel kísérik tevékenységünket.
Mozgalmunk delegációja az esemény gyülekezőjén.
A mentősök is szinte a teljes flottájukkal kint voltak az utcákon, mi pedig vártuk, hogy végre elkezdődjön a felvonulás. Természetesen mi az ún. black block részébe voltunk hivatalosak, sok más európai nacionalistával egyetemben. Mert azt tudni kell, hogy a felvonuláson mindenki részt vesz, a tömeg elején pártok szoktak menetelni, míg a többi rész blokkosítva van. A vonulás után a szervezők összesen 100.000 emberről számoltak be, míg a black block-ot mozgósító csoportok 1000 radikális nacionalistáról.
És, akkor egy ponton a lengyel főváros füstbe borult. A tömegben egyszerre meggyúltak a füstbombák, görögtüzek és egyéb pyrotechnikai eszközök. Brutális látvány, brutális hangrobbanás. Innen lehetett tudni, hamarosan megkezdődik a felvonulás.
Fotó: Marsz Niepodległości Facebook
A felvonulás résztvevői nemet mondanak a régi és új típusú bolsevikokra egyaránt.
A menet nagyon lassan indult meg, ami betudható nyilván annak, hogy az elején még rengetegen jönnek be oldalról a sorokba. Pár perce araszoltunk még csak, amikor számunkra ismerős és kedves dallamok csendültek fel a hangszórókból: Varsó belvárosa zengett a Romantikus Erőszak Ria Ria Hungária című számától. A refrént pedig már ismeri minden külföldi, így a tömeg nagy része ebben az időben a "ria-ria-hungáriától" volt hangos. Mellettünk a CasaPound olasz delegációja vonult, akik minden bizonnyal látták a piros-fehér-zöld karszalagjainkat, ezért viszonylag sűrűn énekelte a tömegnek ezen része az "Avanti ragazzi di Buda-t".
Később már felgyorsult a menet, a hangulat pedig végig ugyanazon a szinten mozgott: Folyamatos skandálások és természetesen az elmaradhatatlan pyroshow. A világ pyrotechnikai-eszköz készleteinek jelentős százaléka került felhasználásra ezen a napon Varsóban.
A black block rész nagyon szervezett: Elöl és a két oldalon végig molinókkal vagyunk szinte már hermetikusan behatárolva. Kifelé nem lehet mozogni, nem szabad megbontani a rendet. Bár, ebben a blokkban is ezren vagyunk, ehhez képest mégis a rend a lelke mindennek. Nemhiába.
Pár órás menetelés végén a lengyel nemzeti stadionhoz érünk, ami a végállomása szokott lenni a függetlenségi menetnek, idén sem volt ez másképp. A vége előtt még egyszer volt a kezdéshez hasonlatos pyrotechnika showműsor és hangrobbanás, annyi különbséggel, hogy ekkorra már teljesen besötétedett, látványosabbá téve az egész jelenetet.
A menet eleje a saját nagyszínpados rendezvényéhez csatlakozott be, a black block rész pedig az összes kerítésként használt molinót egymás mellé téve egy csoportképpel búcsúzott el a nap szervezett részétől.
Fotó: Patriot Front
Fantasztikus, semmi máshoz sem hasonlítható, katartikus élmény a varsói függetlenségi menet, amelyen a részvételnek bakancslistásnak kell lennie minden nacionalistának. A delegációnknak ez már tehát ki van pipálva a listán, de az is biztos, hogy nem utoljára vettünk részt a felvonuláson. Titkon pedig reménykedünk, hogy egyszer egy hasonlóan nagy menet összejöhet október 23-ra Budapesten is.
Légió Hungária
