Küzdöttek a végsőkig! - tisztelgés a Székely Hadosztály előtt

Hőskultusz Magyar élettér

"Ki tudja merre-merre visz a végzet", így kezdődik a Székely himnusz és így váltak hőssé azok a katonák akiket nem hagyott nyugodni a népük sorsa.

Mozgalmunk nemrégiben alakult erdélyi divíziója a Székely Hadosztály előtt tisztelgett.

Maroknyian, de annál elszántabban gyűlt össze az erdélyi divízió egy része, csonka-országi legionáriusokkal, hogy egy kétnapos rendezvénysorozattal tisztelegjen azon hős katonák előtt, akik nem voltak hajlandóak lemondani szülőföldjükről, hazájukról.

Az első világháború végén Erdélyt elcsatolják, ám Lukács Béla és Kratochvil Károly katonáiból megalakult a Székely Hadosztály, akik azonnal tették, amit tenni kellett és életüket sem féltve szálltak harcba a hazájukra törő haddal.
A kezdeti nehézségek ellenére hatalmas sikerekkel és minimális veszteséggel tudták sokáig tartani és visszaszerezni állásaikat az egyre agresszívabban előretörő román hadsereggel szemben.

Eme hősies kiállás és a soha fel nem adás előtt tisztelegtünk március 11-én egy nagyjából 20 kilométeres tisztelet-túrán, melyen a turista ösvényt elhagyva, árkon-bokron, hegyen-völgyen átgázolva érezhettük mit is élt át a hős katona 104 évvel ezelőtt, hazáját védve.

Másnap, március 12-én megemlékezéssel folytattuk, a szilágysági harcok emlékére állított hadadi második Székely Hadosztály emlékmű előtt beszédeket tartva, majd a koszorúzás és mécsesgyújtást követően tagjaink felkeresték a Hadosztály katonáinak sírját. Egy első és második világháborús emlékmű előtt is mécsesgyújtással emlékeztek, majd a szomszédos bogdándi Turulmadár-obeliszk előtt zárták rendezvényüket.