A szikrából láng lett - Ifjúsági kongresszus Észak-Németországban
Mozgalmunk német szövetségese a Die Heimat múlt hétvégén tartotta európai ifjúsági találkozóját Észak-Németországban. A szervezet ifjúsági tagozata a Junge Nationalisten volt a főszervező, akik számos ország hazafias szervezetének fiataljait meghívták, így a legionárius fiatalok is képviseltették magukat.
Egy fiatal bajtársunk lehetőséget kapott, hogy Mozgalmunk nevében beszédet mondjon a találkozón. Alább az elhangzottak olvashatók:
Bajtársak!
Mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani a Légió Hungária és a saját nevemben, hogy ma itt lehetünk ezen a konferencián. Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ma itt képviselhetem Mozgalmamat és a magyar ifjúságot. Öt éve vagyok kapcsolatban a Mozgalommal, ez idő alatt volt szerencsém betekintést nyerni a mozgalmi élet jó néhány szegmensébe.
Legionáriusok a Junge Nationalisten vezetőivel.
Már egészen fiatalon volt bennem egy szikra, felismertem a jelenkor problémáit és arra késztettek, hogy tennem kell ellenük. Gyerekfejjel és személyes kapcsolatok nélkül a szélsőjobbal még nem nagyon tudtam, hogy mi lehet a legjobb formája ennek, de kerestem. Egy darabig még a pártpolitikában is hittem. Egészen kisgyerek korom óta katonának készültem, mert azt hittem, hogy úgy majd a hazám érdekeit szolgálhatom. De 2019-ben, amikor még 13 éves voltam, elmentem egy emléktúrára, amit a Légió Hungária szervezett. Akkor még fogalmam sem volt róla, hogy mi ez a szervezet, kik alkotják és mit csinálnak. Ekkor kerültem igazán kapcsolatba a Mozgalommal és az egész közeggel is. A helyi tagok felkaroltak és elég hamar rájöttem, hogy nem a pártpolitika és sajnos nem is a Honvédség, hanem ez a közösség lesz az, amit én keresek, ezzel a közösséggel tehetek ténylegesen a szűkebb hazámért, a Kárpát-medencéért és a tágabb hazámért, Európáért.
Azóta eltelt 5 év és ez idő alatt én is ezzel a Mozgalommal nőhettem fel, a szikrából mára egy erős láng lett. Nagy sikereket értünk el hazai és nemzetközi színtereken, bátran mondhatom, hogy kiépítettük Magyarország legszilárdabb, legösszetartóbb jobboldali közösségét. Lezártunk korszakokat, újakat kezdtünk, elértünk célokat, majd új irányvonalakat jelöltünk ki. Törekszünk a folyamatos megújulásra, hogy ne ragadjunk a végtelen önismétlés mocsarába, igyekszünk minél több irányba kifejteni tevékenységünket, formálni a szűkebb és tágabb közegünket.
Fiatalként ezt a példát követve jómagam is törekszem arra, hogy minden nap jobb legyek a tegnapi önmagamnál és erre ösztönzöm az engem körülvevő bajtársakat is. Hiszen a mi Európánknak nem életképtelen, célok nélküli generációkra, hanem fejlődő, minőségi és rendíthetetlen alapokon álló ifjúságra van szüksége ahhoz, hogy életben tudjon maradni. De be kell látnunk azt is, hogy a minket körülvevő, elkényelmesedett világ miatt erre sokszor nem olyan egyszerű törekedni. Minden modernitás és bőség szabta kényelmet először le kell győznünk fejben és onnanstól nincs lehetetlen.
Tábori hangulat.
A Légió Hungária biztosít a tagjai, ezáltal a fiatal tagok számára is sport, világnézeti és túlélési képzéseket. Ezek közül, szinte kivétel nélkül, mindegyiken jelen vagyok és amikor elmegyek egy-egy ilyen képzésre, mindig biztatom a bajtársaimat, legyen fiatal vagy idősebb, hogy tartsanak velem. A világunk jelenleg olyan irányba halad, hogy nagy szükségünk lehet még arra a tudásra, melyet ezeken a képzéseken szerezünk.
Sajnos jelenleg is zajlik egy háború Európában, amit érdemes nyomon követni. Többek között az is bebizonyosodott, hogy azok az emberek, akik a háború előtt rendszeresen űztek valamilyen sportot, sokkal nagyobb túlélési esélyekkel indulnak. Azokról nem is beszélve, akik már előtte katonai, harcászati és túlélési ismereteket is elsajátítottak és rendszeresen gyakorolták azokat. Reméljük mindannyian, hogy a megszerzett tudásunkat nem kell majd élesben is használnunk, de jobb harcosnak lenni egy kertben, mint kertésznek egy háborúban.
A közösségeink olyan erőkkel állnak szemben, amikről talán el sem tudjuk képzelni, hogy milyen nagyok. Lássuk be, valószínűleg sokunknak megfordult már a fejében az, hogy van-e egyáltalán értelme az Európárt folytatott harcunknak? Győzhetünk-e még? Építhetünk-e még egy nagy és dicsőséges Európát? Úgy érezhetjük és úgy gondolhatjuk, hogy erre kevés esélyünk van, mert az ember egy olyan végső romlás felé halad, amit nem tudunk visszafordítani. Ettől függetlenül ugyan olyan fanatikusan kell ez ellen a romlás ellen harcolnunk, mintha biztosan megállíthatnánk azt. Még, ha nem is valószínű a győzelmünk, a saját magunk válaszának akkor is igennek kell lennie, mert ha nemet mondunk, akkor ez a harc már biztosan bukásra van ítélve.
Fiatalként a kezünkben van a jövő. Szívjunk magunkra minden tudást, amit csak lehet, tanuljunk a történelemből, tanuljunk idősebb bajtársainktól, tanuljunk idősebb bajtársaink hibáiból. Szerveződjünk a legkisebb egységtől a legnagyobbig. Legyünk aktívak, legyünk kreatívak, legyünk hangosak, üssünk oda, ha kell, de mindig észszerűen. Használjuk ki azokat a lehetőségeket, amiket elénk raknak.
Hogy egy példát említsek, ma a legtöbb fiatalt szerintem TikTokon keresztül lehet elérni és ez az alkalmazás egy remek propagandafelületet biztosít. Biztos vagyok benne, hogy a virtuális világból sok fiatalt lehet bevonzani, hiszen ma is vannak a Légió Hungáriában olyan velem egykorú tagok, akiket előtte interneten ismertem meg. Ugyanakkor mindenképp szakadjunk is el ettől a világtól. Amint és amennyit csak lehet, építsünk valódi közösségeket.
Járjuk Európát, emeljük a kapcsolatainkat nemzetközi szintekre és harcoljunk a sovinizmus ellen is, hiszen amikor az egész kontinensünk haldoklik nincs időnk száz vagy több száz éves sebeket feltépegetni. A múlt századból nekünk is akadnak olyan sérelmeink, amikből ugyan nem engedhetünk és nem feledhetünk, hiszen a mai napig kihat ránk, máig aktuálisak. Az I. világháborút lezáró, a magyarság számára megalázó békeszerződés óta számos atrocitás érte az elcsatolt területeken élő magyarságot, amik mellett nem mehetünk el szó nélkül, de további nemzetek közötti feszültségteremtés helyett a békés együttélésre törekszünk és a sovinizmus ellen hirdetünk harcot. Magyarként büszkeséggel és örömmel töltött el, amikor néhány éve Budapesten kezet foghattam ukrán szövetségeinkkel, vagy éppen Varsóban a black blokban néhány szlovák nacionalistával.
Német, szerb, spanyol, bolgár, görög, francia, cseh és magyar fiatalok vettek részt a találkozón.
Eddzük magunkat mind fizikai, mind szellemi síkon. Újuljunk meg és alakítsuk világnézetünket a jelenkor kihívásaihoz úgy, ahogyan azt a 20. század államférfiai is tették. Alkalmazkodjunk a korhoz, amiben élünk, hiszen ez a mi csataterünk. Ahhoz, hogy sikereket érjünk el, korszerűnek kell lennünk, de sohasem modernnek.
Végül az Európáért folytatott küzdelmünket egy olyan mondással jellemezném, amit Julius Evolától kölcsönöztünk és igen gyakran használjuk a Mozgalomban. Ezen mondás szerint a legionárius a csatamezőn ugyanazzal a hévvel és elszántsággal harcol, a csata végkimenetelétől függetlenül.
Annak ellenére, hogy az összejövetel a külvilágtól elzártan, egy erdős területen zajlott, a rendőrség és az antifa egyaránt megjelent. Utóbbiak drónokkal és egy emelőkosárból videózzák a rendezvényt.
A német fiatalokat nem hozta zavarba az antifa kellemetlenkedése. Maszkban építették tovább a találkozó helyszínét.
A rendőrség megszállta az ifjúsági kongresszus helyszínét és egy időre megakasztották a programokat. Az építési hivatal munkatársaival érkeztek, akik egyesével ellenőriztek minden épületet.
Az esti órákban egy balladaest keretei közt hazafias dalok csendültek fel.
Egy legionárius Odin, a germán mitológia főistenének szobra előtt a hannoveri Herrenhausen-kastély parkjában.
Herrenhausen-kastély.
"Return your revolt into style."
"Militant conservative is a gentleman."
Légió Hungária
Kapcsololódó:
Ébredés - A liberalizmus utána Európa
(Egy legionárius bajtársunk beszéde Finnországból)